Valahol a Twitter és a CSIK.net poszt között
A böngészőháborúban rengeteg érv felsorakozik, amivel objektíven lehet mérni egy-egy böngésző teljesítményét. Ezek nagyon fontosak, és döntő szerepet játszanak a megfelelő szoftver kiválasztásakor.
A szépség nem ilyen. Mármint nem objektív szempont, viszont nagyon nagy szerepet játszik - nálam - a megfelelő böngésző kiválasztásakor. Nálam ezen a téren a Google Chrome nyert.
A böngésző egyszerűsége, letisztultsága mindenki számára látható, viszont engem nem ezek, hanem fülek kezelésének apró finomságai fogtak meg. Erről készítettem a következő videót is.
Ha csak egyszerűen végigvisszük az egeret a fülek felett, akkor az inaktív fülek kicsit világosabban jelennek meg, sőt az egérmutató alatt kis fény jelenik meg, mintha zseblámpával világítanám meg a környékét. Lumos!
Aztán egy fül mozgatásánál szépen csúsztatja a többi fület jobbra-balra, ahogy kell, hogy mutassa a helyét a mozgatott lapnak. Ha pedig elengedem, elegánsan a helyére csúszik.
De mindez semmi, mert most jön a csak Mac OS X-en látható megoldás: a lapok új ablakba helyezése. Ahogy a fület függőlegesen lehúzzuk, egy új, átlátszó ablak jelenik meg! Az egérgomb elengedése után persze ismét a helyére csúszik a fül, ahogy kell. Visszahelyezésnél pedig eltűnik az átlátszó ablak és az egész lapot helyezi be a Google Chrome a fülek közé.
Az, ahogy a fülek megjelennek, illetve eltűnnek új lap megnyitásakor, vagy bezárásakor már csak hab a tortán, nem is vártam mást.
Véleményem szerint zseniális, még az Apple is megnyalhatná mind a tíz ujját, ha ilyen szépen animált Safarit tudnának létrehozni.